Belépés
Az Egyesület bemutatása
Drogprevencióval foglalkozó szervezetek
Drogmegelőzés, egészszégnevelés
Hírek, Események, Pályázatok
Kiemelt Szakmai Partnerünk a T+T Bt.
Partnereink, Tagjaink
A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése 3. rész A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése 3. rész
2008-08-04 06:08:08

T+T Humán Szolgáltató

z agresszió kezelése és alkalmazása jelent még kapcsolódási pontot a kábítószer-fogyasztással. A diákok egymás elleni agressziójának mértéke illetve változása érdemel figyelmet.

Fontos figyelni, hogy a kár, a sérelem okozása milyen magatartás "büntetése". Az utóbbi időben megszaporodtak a zsarolásos jelegű, valamint az anyagi javak birtoklását célzó agressziók. Ezek nem csak szóbeli durvaságokban, hanem testi sérelmekben is megnyilvánulnak. Az alacsony státuszú vagy fizikailag gyenge diákok az elszenvedett sérelem elviselése érdekében gyakran fordulnak bátorító pótszerhez. Rosszabb, ha a megaláztatásokat kriminális szubgrupp (többek között drogfogyasztó) segítségével torolja meg.

A pedagógiai agresszió kérdése egyértelműbb. Megítélésem szerint bármennyire is ideologizálja a tanár agresszív fellépését, biztos, hogy a tanuló személyiségének fejlődésére még a proszociális agresszió is ártalmas.

Iskolai ártó tényezők

Vingender szerint az iskola integráló szerepet tölt be a drogfogyasztás kialakulásában. A négy ágens erős hatást fejt ki és ezek kimutathatók a drogfogyasztók magatartásában.

  • Formális mutatók
    A magasabb osztályokban egyenes arányban nő a szerfogyasztók száma. A szakmunkásképzőkben a dohányzás és az alkohol fogyasztás aránya magasabb, a középiskolákban az illegitim drog használata gyakoribb.
  • Intézményi-szervezeti sajátosságok
    Az iskola szervezeteinek formális működése (SzMK, Iskolaszék, DÖK, Munkaközösségek stb.). A tanulók szerint a rendszabályozás formái és eszközei más dimenzióban születnek és más célt szolgálnak, így a csak a tanár-diák közötti hierarchikus tükröződést erősítik. Az elmarasztalások (intők, megrovások) nagy százalékának nem magatartási okai vannak (pld. tanulást minősít vagy családi problémák miatti iskolai hiányzás stb.) . Az iskolai rendezvények ritkák és gyakran csak felülről szervezettek.
  • Mikroszociális környezet
    Az iskolai közösség két fontos eleme a tantestület és a "diáktársadalom". Jól működő, protektív tanári közösség nélkül nincs iskolai közösség (modellkövetéses-szereptréning). Döntő a két szervezet kapcsolatának minősége (mentálhigiénés értékű). Gyakoriak a magányos gyerekek (társas magány).
  • Tanulási folyamat
    Az iskolarendszer deklaráltan nivelláló, de valójában szelektáló és "értelmiségi típusú" tudást kívánó. Erős a "teljesítményprés" valamint a verbális tudás igénye a számonkéréseken (kevés a praktikum valamint a "hétköznapi tudás" erősítése.

A tanulási motiváció kialakításában, képesítésénél fogva a pedagógusnak van a legfontosabb szerepe. A "segítő kapcsolat" lehet a tanulási problémák felszámolásának egyik lehetősége.

A vizsgálati adatok ismeretében az iskolavezetésnek törekedni kell a szerfogyasztás szempontjából prediktorként szereplő diszfunkcionális elemek felszámolására.

Az innovációt is segítő szervezetfejlesztés, team-építés, valamint a szakmai módszertani repertoárt is bővítő posztgraduális képzések ill. a drog-prevencióhoz kapcsolódó akkreditáltatott továbbképzések jelentik a konkrét végrehajtás módját.

Írta:
Takács Péter
Pszichopedagógus

Szakmai lektor:
dr. Rácz József
pszichiáter

Kiadja:
A T + T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Betéti Társaság

Felelős vezető:
Tüske Lenke

ügyvezető

Készült az Oktatási Minisztérium megbízásából

Nyomtatóbarát változat | Barátomnak küldöm |
Felhasználói név
Jelszó


Elfelejtette jelszavát?
Fõoldal
Hírek
Keresés
Oldalak
Regisztráció
Belépés
developed by Centrumnet Systems