Belépés
Az Egyesület bemutatása
Drogprevencióval foglalkozó szervezetek
Drogmegelőzés, egészszégnevelés
Hírek, Események, Pályázatok
Kiemelt Szakmai Partnerünk a T+T Bt.
Partnereink, Tagjaink
A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése 2. rész A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése 2. rész
2008-08-04 06:08:08

T+T Humán Szolgáltató

Csepeli György sorai (Szociológia) rávilágítanak a jelenség fontosságára.

"Nagy pedagógiai lehetőségek szunnyadnak a kortárscsoport jelenségében, amelyeket csak akkor aknázhatunk ki, ha óvakodunk a csoport számára külsőnek tetsző célok és értékek erőltetésétől és a ténylegesen ható csoportcélok közül keressük ki azokat, amelyek egyaránt elfogadhatók a fiatalok és a felnőttek számára. Valószínű, hogy a jól szervezett pedagógiailag átgondolt módon irányított ifjúsági szervezetek hatékonyságának életre szóló élményeket teremtő jellegének ez a felismerés a titka."

Csepeli felhívja a figyelmet többek között az ifjúsági szervezetek jelentőségére is. A mai magyar helyzetben még mindig nem épültek ki a szociológiai értelemben vett építő jellegű szervezetek, amelyekre egyébként a fiataloknak szükségük lenne. (lásd még Vingender)

Ehhez kapcsolódik Komlósi Piroska megállapítása (a család támogató és károsító hatásai a családtagok lelki egészségére) is:

"Sajnálatos tény, hogy társadalmi szinten is megoldatlan a kamaszok szükségleteinek megértése és támogatása. Nem sikerült számukra olyan referenciacsoportok működését biztosítani, amelyekben differenciáltan jelenhetnének meg szükségleteik, s alternatív modellek között szabadon alakíthatnák identitástudatukat."

A deviáns karrier kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból vagy jelentősen romlik a megítéltetése a formális csoportban (osztály).

A tanárnak ismernie kell tehát a diák státuszát az osztályban és lehetőség szerint az informális csoportok közül a hozzáférhetőket. A szakemberek nem csak a drogfogyasztás irányába történő deviálásnak, hanem az öngyilkosság egyik előjelének is tartják a csoportokból történő "kikopást".

A csoportokban betöltött szerepek meghatározott magatartást várnak el a szereptulajdonostól.

A fiatalok esetében ez egyrészt az önállósodás gyakorlását (szélesedik a szereprepertoár) szolgáló szereplehetőség másrészt egy újabb szegmentje lehet a megfigyelésnek. A tanárnak törekednie kell, hogy gazdagítsa a diák szereprepertoárját, mert többek között ezzel segíti az egészséges szocializációt.

Az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal. Az új csoportnormák betartása (bármennyire is deviánsak) gyakran a csoporthoz való vágyott tartozást szimbolizálja, mert a választott kiscsoport kizárja tagjai közül az eltérő magatartásúakat.

A belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet és zavart viselkedéshez vezethet. Az eddig körülírt szerepen belüli konfliktust tovább növelheti a szerepek közötti konfliktus.

Ezt a nem kívánt hatást fokozhatja az iskola, ha követelményrendszere, minősítési szempontrendszere és a tanárok által közvetített drogfogyasztói magatartás megítéltetése nem egységes. Ez utóbbi nagyon fontos szerepet tölt be a diákok értékképző folyamatában. A tanulók előtt dohányzó, de különösen az alkohol vonatkozásában valamilyen szinten érintett tanárok helytelen mintát nyújtanak.

Ezek a szerepkonfliktusok idézik elő azokat a problémákat amelyek különböző pszichés reagálásokat eredményezhetnek.

Sarbin és Allen a következőkben foglalta össze ezeket a feszültségcsökkentő módszereket:

  • figyelem megosztása (kiiktatja tudatából az ellentmondást)
  • ideológia kovácsolás (gyakori és közismert önigazolás)
  • kompromisszum képzés (passzivitás, vagy kitérés)
  • kábítás (a szerfogyasztás mint időleges "felejtés")
  • menekülés (kilépés a helyzetből, tragikus formája a szuicidum)
  • Bármelyik feszültségcsökkentő módszerhez folyamodik a fiatal személyiségfejlődésére káros lehet, de különösen az utolsó két forma jelent nagy veszélyt.

A változásokra érzékenyen kell reagálni mert ez határozza meg a pedagógiai beavatkozások szükségességét és irányát.

Írta:
Takács Péter
Pszichopedagógus

Szakmai lektor:
dr. Rácz József
pszichiáter

Kiadja:
A T + T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Betéti Társaság

Felelős vezető:
Tüske Lenke

ügyvezető

Készült az Oktatási Minisztérium megbízásából

Nyomtatóbarát változat | Barátomnak küldöm |
Felhasználói név
Jelszó


Elfelejtette jelszavát?
Fõoldal
Hírek
Keresés
Oldalak
Regisztráció
Belépés
developed by Centrumnet Systems