Belépés
Az Egyesület bemutatása
Drogprevencióval foglalkozó szervezetek
Drogmegelőzés, egészszégnevelés
Hírek, Események, Pályázatok
Kiemelt Szakmai Partnerünk a T+T Bt.
Partnereink, Tagjaink
A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése
2008-08-03 06:08:08

T + T Humán Szolgáltató Bt.

"Nincs boldog szerfüggő és nincs szerfüggő aki boldog társadalmi körülmények közül került ki"

Schioring Erik (dán kutató) budapesti előadásának nyitó gondolata jelzi, hogy a társadalom és az egyén viszonya döntő tényező a szerfogyasztóvá válás folyamatában.

Az alábbiakban néhány szociológiai és pszichológiai összetevőt ismerhetnek meg amelyek kiváltó okként és magyarázatként jöhetnek számításba a fiatalok drogozásánál.

Az, hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az egyrészt attól függ, hogy a család, a kortárscsoport és az iskola milyen értékeket közvetít a gyermekek felé. Másrészt attól is függ, hogy ezek az értékek milyen összhangban vannak egymással.

Az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni a családi értékképző folyamatot, de lehetséges fórumain (szülői értekezlet, nyitott nap, családlátogatás, stb.) meg kell ezt kísérelni különösen azokban az esetekben, amikor deviáns hatások tapasztalhatók a gyerek viselkedésében. Fontosabb azonban, hogy az iskola milyen integráló hatást fejt ki a gyermekek felé a különböző olykor ellentétes értékek között. A tanárnak minden eszközt meg kell ragadnia, hogy "közös nevezőre" jusson a diákokkal a legfontosabb értékek tekintetében. Ez nem könnyű, mert a klasszikus értékek az ismert korábbi politikai okok miatt devalválódtak.

A közelmúlt és napjaink átmenet-specifikus hatásai miatt túlzottan felértékelődött a materiális javak birtoklásának, a sikernek és az eredményességnek a megítélése.

A pedagógus lehetséges szerepe ebben a helyzetben, az, hogy kellő tapintattal, odafordulással és maximális differenciálással értelmezze a szocializáció ellen ható megítéléseket, deviáns értékeket és megfelelő körülményeket teremtsen a konszenzus kialakítására, a tanár-diák párbeszéd konstruktívvá tétele érdekében.

Ezt csak úgy lehet megtenni, ha a pedagógus megismeri a tanuló konkrét családi helyzetét, az ott ható nevelési elveket, továbbá jól ismeri osztályának szociomátrixát és az aktuális történéseket, valamint azok kiváltó okait.

Segítséget nyújthat ehhez az interaktív gyakorlatok mellett a közös feladat-végrehajtás (pld. iskolai ünnepi műsor szervezése, osztálykirándulásra felkészülés, stb.), valamint a döntések részbeni vagy teljes átengedése azokban az esetekben (pld. osztálydekoráció, DÖK-Nap műsor, stb.), amikor azok nem veszélyeztethetik az alapértékeket.

Az utóbbi esetben gyakori hiba, hogy a tanár a saját véleménye vagy más korábbi tapasztalata miatt felülbírálja a gyerekek ötleteit. Megítélésem szerint sokkal építőbb egy még jó de a diákok többsége által képviselt javaslat elfogadása és támogatása, mint a saját "jobb" ötletünk ráerőszakolása az osztályra.

A mintaképző szerepe mellett az értékképző folyamatra is rendkívül előnyösen hat a fenti kölcsönösség. Ilyen viszonyok között a tanulók többsége nyitottabb a pedagógus és a felnőtt világ véleményének a befogadására.

Csakis így képzelhető el, hogy kellő súllyal essen latba a fiatalok értékképző folyamatában egy otthoni hatás semlegesítése vagy egy komoly kritika, például a reklámok szerfogyasztásra buzdítása ellen.

Az osztály a diákok formális csoportja, amin belül (ill. azon kívül is) kialakul az informális rétegződés. Amennyiben a tanár nem teremt elégséges szituációt demokratikus döntések meghozatalára az osztályon (formális csoporton) belül, úgy csak az informális kortárs csoportokban (gyakran iskolán kívüli deviáns csoportban) élheti meg a fiatal az egyenlőségen alapuló véleménynyilvánítást, a döntésekben történő aktív szerepvállalást.

A pedagógus szakmában közismert, hogy a szociális befolyásolás ereje a pubertástól áthelyeződik a kortárs csoportra, és a család mellett az iskola is veszít ebből. Nagyobb probléma, hogy a deviáns hatások és a médiák befolyásolása is megnőtt.

Írta:
Takács Péter
Pszichopedagógus

Szakmai lektor:
dr. Rácz József
pszichiáter

Kiadja:
A T + T Humán Szolgáltató és Oktatási Központ Betéti Társaság

Felelős vezető:
Tüske Lenke

ügyvezető

Készült az Oktatási Minisztérium megbízásából

Nyomtatóbarát változat | Barátomnak küldöm |
Felhasználói név
Jelszó


Elfelejtette jelszavát?
Fõoldal
Hírek
Keresés
Oldalak
Regisztráció
Belépés
developed by Centrumnet Systems